A szórövidítésekről általában és kicsit közelebbről

A világon az első rövid szöveges üzenetet (sms-t) 1992 decemberében küldték el Nagy-Britanniában. Küldését és fogadását 1994 óta minden a piacra kerülő mobil készülék támogatja. Ahogy a távirat esetén, itt is szigorúan korlátozott az üzenet hossza, amely nem lehet több 160 karakternél. A mobiltelefonon küldhető mindössze 160 karakternyi szöveges üzenet mára széles körű és többszintű sms-kultúrát hívott életre. De mivel a karakterek számától függ napjainkban, hogy az üzenetet hány darab sms-ben küldi el a telefon, így érdemes odafigyelnünk, ha nem akarunk túl sokat fizetni. (Egyébként drága mulatságnak számít az sms-ezés, ha utána számolunk kicsit…) Az emberek pedig itt is, mint mindenhol, a spórolásra törekedtek: minél több információt továbbítani egy üzenetben. Ez a jelenség hívta életre azt a rengetegféle szórövidítést, amelyek közül számos állandósult, rögzült.

Természetesen itt is, mint minden új jelenségnél számos vadhajtás megfigyelhető. A szótagok, morfémák számmal történő helyettesítését például nem használják széles körben, mivel nehezen olvasható, gyakran nehézkes megfejteni, hogy melyik szóra gondolt a küldő. Erre néhány példa: 5let, 6ásos, 6ékony, talál6, 7en, 7végén, hi7etlen stb.     
De, rengeteg jól működő rövidítés honosodott meg, amelyeket több korosztály is probléma nélkül megért. Néhány példa egymás alá felsorolva a jobb áttekinthetőség végett (a teljesség igénye nélkül):

• h = hogy
• szal/szval = szóval 
•  vok = vagyok, vunk = vagyunk
• vmi = valami, vki = valaki
• tod = tudod
•  sztem = szerintem
•  am = amúgy
•  akk = akkor 
•  pill = pillanat  
•  v = vagy
• mmint = mármint
• hh? = hogyhogy?
• nm = nincs mit
• + = meg

Ezeket a rövidítéseket természetesen ma már nem csak a mobiltelefonról történő üzenetküldéskor használjuk. Chaten, e-mailben, sőt vannak, akik az egyetemen történő jegyzeteléskor is használják ezeket. Ha rögzül ez a jegyzetelési szokás, nem árt odafigyelni egy esetleges zárthelyi (vagy bármilyen más) dolgozat alkalmával, hogy „kikapcsoljuk” ezt az automatizmust a fogalmazás írásakor.          
A különböző korosztályok között megfigyelhetőek bizonyos különbségek a rövidítés használat tekintetében. A mostani 40-50 éves korosztály még kevesebb rövidítést használ, többségük „ragaszkodik” a szavak teljes kiírásához. Ezzel, úgymond, ellentétben állnak a mostani tizenévesek, akik (néha már túlságosan) is sok szórövidítést használnak. Az idősebbek számára gyakran ezek a szövegek olvashatatlannak bizonyulnak…

„K, akk 7végén talizunk. Rem jól v, mi +vunk. Thx a hajvasit. Cupp”
(Oké, akkor hétvégén találkozunk. Remélem jól vagy, mi megvagyunk. Köszi a hajvasalót. Puszi)

 Írta: Keresztfalvi Lilla
( források:http://freedigitalphotos.net

 http://www.sg.hu/cikkek/56709/15_eves_az_sms

http://www.mediakutato.hu/cikk/2004_02_nyar/02_mobilmarketing/02.html)